Bejegyzések

Teszt: Bántalmazó kapcsolatban élsz? Ebből a tesztből megtudhatod

Kép
Akármilyen furcsán hangzik, nem mindenki tudja magáról, hogy bántalmazás áldozata. Sőt, a bántalmazás természetéből adódóan a legtöbb bántalmazott saját magát hibáztatja az őt ért megaláztatásokért (ha jobban főznék, ha összeszedetteb lennék, ha nem lenne olyan nagy a szám, ha tudnám, mikor kell hallgatni, ha lefogynék, ha meghíznék, ha nem lennék olyan elviselhetetlen, ha jobban érteném a szükségleteit, ha.. ha.. ha..) A bántalmazás szerves része ugyanis, hogy a bántalmazó módszeresen aláássa áldozata önbecsülését, és megingatja a saját ítélőképességébe vetett hitét. Tökéletes kapcsolat nem létezik, mert mindenkinek vannak kisebb-nagyobb hibái, és nincs két ember, aki állandóan tökéletes harmóniában van egymással. Olyan is kevés van, aki soha nem alkalmazott még valamilyen bántalmazó viselkedésformát. Van azonban különbség problémás kapcsolat és bántalmazó kapcsolat között. Ha tehát, kedves olvasó, nem vagy benne biztos, hogy bántalmazó kapcsolatban élsz-e, ezt a tesztet pont neked ta

Az asszony nem verve jó- női menedékházak Angliában

Kép
A főépület bejárata kívülről A női menedékházba, ahol dolgozom, néhány hónapja rendőrségi kisbusszal hoztak egy román anyukát, és rögtön jelentkeztem is, hogy szeretném, ha az én ügyfelem lenne. Tudom, közel sem mindenki érez így, de számomra itt Angliában a román-magyar (meg szláv-magyar) ellenségeskedést felülírja a közös kelet-európaiság. S valóban, a román asszonykával elbeszélgetve megint az az érzésem támad, mint korábban a lengyel meg orosz kliensekkel. Hogy Erdély ide, pánszlávizmus oda, Angliából nézve sokkal több szál köt össze minket kulturálisan és mentalitásban a mi sírva szeretett K-Európánkban, anyanyelvtől és etniumtól függetlenül, mint ahány dolog elválaszt minket. Az új lakó története tipikus bevándorló-sztorinak is nevezhető: többdiplomásként egy gyárban dolgozott, mielőtt hozzánk került, és esze ágában sincs visszamenni Romániába. Azt mondja, itt sokkal több esélyt meg lehetőséget adnak az embernek, és nem gördítenek minden elé értelmetlen akadályokat. Szabadidejébe

Egyenlő bánásmód vagy egyenlő esély?

Kép
A minap egy bejegyzés a Facebookon szöget ütött a fejemben, és eszembe juttatta, hogy Magyarországon az esélyegyenlőségért felelős szervet úgy hívják: Egyenlő Bánásmód Hatóság. Az egyenlő bánásmód szerintem nem ugyanaz, mint az egyenlő esély. Az egyenlő bánásmód nem feltétlenül igazságos. Az oktatásban meg a szociális szférában dolgozók számára valószínűleg ismerős a dilemma: hogyan támogassunk mindenkit személyre-szabottan, a szükségleteit és körülményeit méltányosan figyelembe véve úgy, hogy közben igazságosan és egyenlően bánunk mindenkivel. Különösen kényes téma ez a pszichés betegségekkel is terhelt ügyfelek esetében, akik sokszor a betegségükből kifolyólag akkor is kivételezésről panaszkodnak, ahol nagyító val sem találni kivetnivalót. Mert bár nagyon csábító minden helyzetet egy sor előre kitalált szabály szerint kezelni, az életben igazából kevés problémára van a polcról levehető, előregyártott egyen-megoldás. Amikor új lakó érkezik hozzánk a menhelyre fel szoktam hívni a figye

Szeretettel: Grace- Egy meggyilkolt lány hagyatéka

Kép
Csillogó napsütésben autózunk a tengerparti úton munkatársnőmmel, és arról beszélünk, milyen jó lenne ma munka helyett a parton lébecolni, aztán leparkolunk az ország egyik legdrágább utcájában egy airbnb-ként kiadott, tengerre néző villa előtt. Az év egyik legéletvidámabb napján két szomorú szempár fogad. "Először csak 50 táskát akartunk kiosztani, de már több ezernél tartunk világszerte. A sógornőm ebbe öli minden gondolatát."- mondja a feleség, ahogy a rakomány méretén ámuldozunk. Egy csak egy része a rakománynak Néhány napja email érkezett a menhelyünk postaládájába, amiben egy Hannah nevű lány női piperékkel megtöltött kézitáskát ajánlott fel lakóink és ügyfeleink részére. A táskákat egy olyan kezdeményezés keretében gyűjtötték össze, melyet ő és tágabb családja indított Új-Zélandon meggyilkolt unokatestvére emlékére. Mivel a rokonaik a városunkban terveznek vakációzni, úgy gondolták, egyúttal adományt is tudnának magukkal hozni, kezdésnek 50 táska erejéig. Természetesen

Erőszakos lehet az új szerelmed? Angliában így tudod kideríteni.

Kép
A hivatalos neve angolul Domestic Violence Disclosure Scheme, de közismerten csak Clare's Law néven fut az a lehetőség, hogy a rendőrségen keresztül információhoz jussunk intim partnerünk esetleges erőszakos múltjáról. Amikor azonban az ember lánya (vagy fia) úgy belehabarodik valakibe, hogy nem csak az erdőt nem látja a fától, de a fát is epres vattacukornak hiszi, ritkán jut eszébe, hogy szerelme tárgyának hibái után nyomozgasson. Ezért rendszer arra is lehetőséget ad, hogy ha bárki-akárki (szomszéd, munkatárs, nagynéni, unokahúg, anyámfiaborja) arra gyanakszik, hogy a környezetében valaki erőszakos partner hálójába került, kérheti a rendőrséget, hogy figyelmeztesse a veszélyben lévő felet. A továbbiakban összefoglalom nektek, hogyan is működik ez a lehetőség, és mi ihlette a születését. A törvény születésének előzményei Figyelmeztetés: a következő 5 bekezdés megrázó részleteket tartalmaz Az elvált, kisgyerekes Clare Wood 34 éves volt, mikor 2007 áprilisában az interneten kereszt

Hogyan működik?: Autós korona-teszt Angliában, ingyen

Kép
Szombaton reggel pánik-hangulatú e-mailt írt az egyik ügyfelem, aki már kiköltözött a menhelyről, és akivel pénteken két órát eltöltöttem, mert mindenféle segítségre volt szüksége. Próbált telefonon elérni- írja,- de nem voltam elérhető. Iszonyúan sajnálja, mert amikor nála jártam még nem tudhatta, de azóta kiderült, hogy egy ismerősét koronavírus-fertőzéssel diagnosztizálták, és lehetséges, hogy rajta keresztül már én is megkaptam. Ez több, mint remek, gondolom magamban, mivel jövő héten szabin leszek, és újszülött-nézőbe megyünk, utána meg a kemón meg transzplanton átesett apukám jön látogatóba. Hirtelen érezni vélem, hogy szorít a mellkasom, szúr a tüdőm, és levegőt sem úgy kapok, mint máskor. (Hogy nem vettem ezt eddig észre?!) Válaszul persze nem ezt írom, hanem hogy semmi baj, minden rendben lesz, tudom, hogy nem tudhatta, én egyáltalán nem aggódom, és a többi és a többi. Közben meg rohamos guglizásba kezdek, hogy megtudjam, mennyi a lappangási idő (vajon mennyi időm van hátra? t

Angliai tréjnszpoting

Kép
Engem mindig vonzott a társadalom perifériáján élőkkel való munka, s hogy mi választja el az átlagembert azoktól, akikre a többség csak sajnálattal, iszonyattal vagy lemondással gondol.  Ez a vonzódás végül oda vezetett, hogy négy éve gondoltam egy nagyot, és munkára jelentkeztem egy dél-angliai non-profit szervezethez, ami a szociális lakások kiadása mellett lakhatást és segítséget kínál többek közt emberkereskedelem/ modern rabszolgatartás áldozatainak, állami gondozott fiataloknak, családon belüli erőszak elől menekülőknek, pszichés betegségekkel élőknek, drog- és alkoholproblémás felnőtteknek. A szervezetnél azóta dolgoztam irodában és terepen is drogosokkal, alkoholistákkal, pszichés betegekkel, állami gondozott fiatalokkal, jelenleg pedig egy menhelyen családon belüli erőszakot elszenvedett családokkal foglalkozom. Erről és mindenféle, a témához lazán vagy szorosan kapcsolódó dologról fogok írni a terveim szerint. Első bejegyzésként felelevnítem a kezdeteket a négy éve magam